Tegnap elmentünk Makaóra mind a heten (mint a gonoszok). Ez így roppant egyszerűen hangzik, de a valóságban így festett:
Eszterék Bori balletórája után már 10-kor elhagyták Discovery Bay-t, mi Dáviddal a délelőtti alvást követően délben. Az 1-kor induló hajóval mentünk át Makaóra, 2-re voltunk kb ott, negyed 3 után keveredtünk ki a hajóállomásról (útlevélellenőrzés, visszafelé jegy megvétele). Eszterék megírták, hogy milyen téren találkozzunk, ehhez buszra szálltunk, és időben ott is voltunk. Ők sajnos gyalog közelítették meg a célpontot a 36 fokban. Enyhén csapzottan érkeztek.
A város érdekes keveréke egy portugál és egy kínai településnek, vannak egészen európai házak, majd egy utcával arrébb pár húszemeletes kínai lakótelepi tömb, csak a miheztartás végett. Minden három nyelven van kiírva: kínaiul, portugálul és angolul. Angolul viszont szokás szerint senki nem beszél, vagy ért. Beültünk valahova enni, ahol először kézzel-lábbal elmondták, hogy 2 után nincs meleg étel, majd a következőre választott szendicsre egyszerűen nem voltak hajlandóak felvenni a rendelést. Ekkor felálltunk, és átmentünk az autentikus Pizza Hutba, ahol valaki megértett minket, sőt, még etetőszékeket is hoztak.
Egy darab látnivalóra maradt idő, egy 17. századi portugál templom épen maradt hmlokzatára, utána vissza kellett indulnunk a kikötőbe. Nem akartuk magunkat még egyszer átverekedni a belvárosi tömegen, úgyhogy elindultunk valamerre, remélve, hogy előbb-utóbb találunk egy buszt. Találtunk is, de a 17:15-ös kompot, amire a jegyünk szólt, lekéstük. A jegy más járatokra is érvényes, csal azokra meg nem fértünk föl. Végül Gyurinak hála sikerült a 18:15-össel visszamenni Hongkongba, fél 9 után értünk haza. Gyerekek romokban, de végig nagyon jól viselkedtek.
Nálunk esti bónusz, hogy a plusz doboz tápszer, amit hoztunk, mégsem tápszer, hanem valami anyatej-sűrítő por, csak ugyanúgy hívják, mint a tápszert. Így Dávid rendes kanalas vacsorát kapott, utána teát, de szerencsére így is gond nélkül elaludt.
Ma pihenőnap, csak a felnőttek mennek be a városba felváltva, aprónép marad, a program játszóházazás, strand, ilyesmik.
Andris maradt Makaón megnézni a híres The Venetian kaszinót. Éjjel 2-re kiment a kompállomásra, a reggel negyed 8-as járatra már kapott is jegyet. Így visszament még egy kicsit, és csak reggel ért haza.
Eszterék Bori balletórája után már 10-kor elhagyták Discovery Bay-t, mi Dáviddal a délelőtti alvást követően délben. Az 1-kor induló hajóval mentünk át Makaóra, 2-re voltunk kb ott, negyed 3 után keveredtünk ki a hajóállomásról (útlevélellenőrzés, visszafelé jegy megvétele). Eszterék megírták, hogy milyen téren találkozzunk, ehhez buszra szálltunk, és időben ott is voltunk. Ők sajnos gyalog közelítették meg a célpontot a 36 fokban. Enyhén csapzottan érkeztek.
A város érdekes keveréke egy portugál és egy kínai településnek, vannak egészen európai házak, majd egy utcával arrébb pár húszemeletes kínai lakótelepi tömb, csak a miheztartás végett. Minden három nyelven van kiírva: kínaiul, portugálul és angolul. Angolul viszont szokás szerint senki nem beszél, vagy ért. Beültünk valahova enni, ahol először kézzel-lábbal elmondták, hogy 2 után nincs meleg étel, majd a következőre választott szendicsre egyszerűen nem voltak hajlandóak felvenni a rendelést. Ekkor felálltunk, és átmentünk az autentikus Pizza Hutba, ahol valaki megértett minket, sőt, még etetőszékeket is hoztak.
Egy darab látnivalóra maradt idő, egy 17. századi portugál templom épen maradt hmlokzatára, utána vissza kellett indulnunk a kikötőbe. Nem akartuk magunkat még egyszer átverekedni a belvárosi tömegen, úgyhogy elindultunk valamerre, remélve, hogy előbb-utóbb találunk egy buszt. Találtunk is, de a 17:15-ös kompot, amire a jegyünk szólt, lekéstük. A jegy más járatokra is érvényes, csal azokra meg nem fértünk föl. Végül Gyurinak hála sikerült a 18:15-össel visszamenni Hongkongba, fél 9 után értünk haza. Gyerekek romokban, de végig nagyon jól viselkedtek.
Nálunk esti bónusz, hogy a plusz doboz tápszer, amit hoztunk, mégsem tápszer, hanem valami anyatej-sűrítő por, csak ugyanúgy hívják, mint a tápszert. Így Dávid rendes kanalas vacsorát kapott, utána teát, de szerencsére így is gond nélkül elaludt.
Ma pihenőnap, csak a felnőttek mennek be a városba felváltva, aprónép marad, a program játszóházazás, strand, ilyesmik.
Andris maradt Makaón megnézni a híres The Venetian kaszinót. Éjjel 2-re kiment a kompállomásra, a reggel negyed 8-as járatra már kapott is jegyet. Így visszament még egy kicsit, és csak reggel ért haza.
Hát, olvasni szórakoztató volt...
VálaszTörlésÉs miért akarnak tömegek menni Makaóról Hongkongra? Andris játszott is a kaszinóban?
Mindenki kaszinózik, ráadásul itt hosszú hétvége volt.
TörlésAndris is játszott, és megnézett egy Cirque du Soleil-jellegû elõadást.
oké, játszott, de mennyiért?!:)nyertünk, vesztettünk?
VálaszTörlés